Organization

Singer

Soprano

Erika Gál

Gertrúd

Tenor

Gergely Boncsér

Otto

István Kovácsházi

Bánk bán

Orsolya Hajnalka Rőser

Melinda

Baritone

Zoltán Kelemen

Petúr bán

Antal Cseh

Biberach

Zoltán Bátki Fazekas

A royal officer

Stage director

Attila Vidnyánszky

Costume designer

Viktória Nagy

Choreographer

Árpád Köntzei

Dramaturge

Eszter Orbán

Translator

Arthur Roger Crane

Set designer

Bilozub Oleksandr

Conductor

Adám Medveczky

Lajos Geiger

Endre II

Boldizsár László

Alexandru Agache

Tiborc

Chorus master

Ádám Cser

Hungarian State Opera

Others

Choir of the Hungarian State Opera

Orchestra

Hungarian State Opera Orchestra

ungari

Bánk bán -  (The Viceroy Bánk)

Budapest

Hungary

Hungarian State Opera House

Bánk bán Erkel

Public

The Viceroy Bánk

inglise

Approved

AlkotókSzövegíró Egressy Béni / Nádasdy Kálmán Rendező Vidnyánszky Attila Díszlettervező Olekszandr Bilozub Jelmeztervező Nagy ViktóriaKoreográfus Könczei Ár...

In 1844, following on the heels of his triumph in the competition to set Ferenc Kölcsey's Himnusz – today the national anthem of Hungary – to music, Ferenc Erkel set about looking at the possibilities for using József Katona's much-attacked drama Bánk Bán as the subject for an opera. History made the period of composition a lengthy one: first came the Hungarian War of Independence of 1848/49, and censorship by the dictatorship that followed meant that the audience would have to wait until 9 March 1861 before the work could be performed in its entirety at Pest's National Theatre. As a result of, or in spite of, the high-level additions and revisions, the remarkable aspect of the following performances of the ever-acclaimed Bánk Bán is the fact that the text and musical material were created using both the work's original version and the 1939 revision – the one best know to the wider audience – credited to Kálmán Nádasdy. The storyline thus most closely mirrors the thinking of original playwright József Katona, without forcing us to dispense with the now-timeless grand aria "Hazám, hazám" ("My homeland, my homeland").

English

Erkel Ferenc 1844-ben, a Kölcsey Himnuszának megzenésítésére kiírt pályázaton aratott győzelme után kezdett el foglalkozni Katona József sokat támadott drámájával mint lehetséges operatémával. A történelem hosszúra nyújtotta a komponálás idejét: előbb a szabadságharc, majd az azt követő diktatúra cenzúrája miatt egészen 1861. március 9-ig kellett várnia a közönségnek, mire a mű teljes egészében megszólalhatott az akkori Nemzeti Színházban. A nívós kiegészítések és átdolgozások hatására vagy ellenére a sikerét mindig őrző Bánk bán mostani sorozatának különlegessége, hogy szövege és zenei anyaga a mű ősváltozata és a Nádasdy Kálmán nevével fémjelzett 1939-es – a nagyközönség számára leginkább ismert – változat felhasználásával jött létre. A történetvezetés így hasonlít legjobban Katona eredeti gondolataihoz, ugyanakkor nem kell nélkülöznünk a nagyária „Hazám, hazám…” kezdősorral örökzölddé vált szövegét sem.

magyar

Etenduse krediiti (Näitlejad ja meeskond )

Osades

Meeskond

Ansambel