A Coriolan-nyitányról sokan hiszik, hogy a művet Shakespeare ihlette, ám az 1807-ben keletkezett alkotás Beethoven kortársa, az osztrák drámaíró Heinrich Joseph von Collin tragédiájához készült. A tömör, drámai darab egy dúlt lélek viharait jeleníti meg. Az egy évvel korábban született Hegedűverseny első két tétele viszont maga a békés, átszellemült hangulatú elmélkedés, csak a vadászatra utaló témájú rondófinálé hoz dinamizmust és energiát, ám az is az életigenlő derű szellemében. Derűs, humoros ötletekkel teli és életkedvtől duzzadó opus az 1801/1802-ben komponált II. szimfónia is, s ez annál különösebb, mivel a mű a megsüketülés rémével szembenéző, tragikus lelkiállapotot tükröző Heiligenstadti végrendelettel egyidős.
A koncert szólistája, a budapesti Zeneakadémia és a New York-i Juilliard School egykori neveltje, Kállai Ernő világjáró virtuóz és elismert kamaramuzsikus. Kocsár Balázs a hazai karmestertársadalom középgenerációjának prominense, a Magyar Állami Operaház főzeneigazgatója.
Páros számok derűje
„Tud a matematika olyan jelenségről, mely szerint a páros számok vidámabbak, mint a páratlanok? Aligha, sőt állítólag az ókori rómaiak szerint a páros számok balszerencsét jelentenek. Az idei martonvásári nyár Beethoven-programjaiban a nagy és súlyos, komoly mondanivalójú, „világmegváltó” páratlan szimfóniák: a Hős előtt tisztelgő Harmadik, a Sorssal viaskodó Ötödik, a Tánc apoteózisát zengő Hetedik, az Örömöt megéneklő, mámoros Kilencedik helyett ezúttal a könnyedebb párosak – a Második, a Negyedik, a Hatodik és a Nyolcadik – játékosságát és derűjét idézzük. A három kiváló művész, Antal Mátyás, Kocsár Balázs és Török Levente a magyar karmesterek három eltérő generációját képviseli, a szólisták a hazai énekes és hangszeres előadó-művészet legjobbjai. Várjuk Önöket Beethoven-muzsikával, három gyönyörű nyári estén, a martonvásári Brunszvik-kastély parkjának lombjai alatt! Remélem, a rómaiaknak nem lesz igazuk, nem fog esni az eső.”
