Name: Budapesti Fesztiválzenekar
Start: 2023-09-24T00:00:00.000Z
End: 2023-09-26T00:00:00.000Z
Location: Béla Bartók National Concert Hall

Organization

Admin

Müpa Budapest

Дирижер

Iván Fischer

Orchestra

Budapest Festival Orchestra

Инструменталист

Dejan Lazić

Фортепиа́но

Ballet

Eva Duda Dance Company

Певец

Jenő Lisztes

Цимба́лы

Budapesti Fesztiválzenekar

Будапешт

Венгрия

Béla Bartók National Concert Hall

Budapesti Fesztiválzenekar: Hungarian Rhapsody No. 2 in C-sharp Minor Liszt (+2 More)

Public

Венгерская рапсодия № 2 до-диез минор

Концерт для фортепиано с оркестром № 2 (Лист)

Чудесный мандарин, Оркестровая сюита

Одобрено

Bridging Europe with Liszt and Bartók, along with a cimbalom, a piano and a pantomime. It is not simply the orchestra version of the most famous of the Hungarian rhapsodies that will be featured this evening: joining them will be Jenő Lisztes, a master of the cimbalom, an instrument typical of the urban Gypsy music that inspired Liszt, who, in addition to captivating audiences at Carnegie Hall, the Musikverein and the BBC Proms alongside the BFO, has also worked with the legendary Hans Zimmer. Liszt's increasingly richly orchestrated piano concerto, which he revised four times, will be performed with Croatian soloist Dejan Lazić. One of Bartók's most beloved works, The Miraculous Mandarin, with a plot that explores questions of the body and soul, will be brought to life by the Éva Duda Dance Company.

In the late 1840s, Liszt retired from performing and settled down in Weimar to work as a court conductor. There, his focus as a composer shifted to the symphonic genres he had neglected previously. At the premiere of his Piano Concerto No. 2 in A major in 1857, he took up the conductor's baton, but left the solo part to one of his students. Although the piece sounds like one single movement, it can be divided into several sections. Liszt tied the piece together with a single central concept, an intimate and lyrical theme that he returns to with a different style and tempo in each segment until it culminates in the finale as a brass fanfare.
"In the jungle of a city slum, three tramps force a young girl to seduce men so that they can then rob them,” begins Béla Bartók's description of The Miraculous Mandarin. In Menyhért Lengyel's nightmare tale, the tramps first successfully waylay two poor men, but then are unable to overcome the third victim: a wealthy Chinese mandarin who besieges the girl with his love. They strangle him, stab him with a sword and even hang him, but to no avail. Finally, the girl gives the mandarin what he longs for, and he drops dead. In it, Bartók breaks with classical tonality and uses dissonance as a means of expression. Placing the percussionists in the foreground, he also wrote unorthodox parts for the wind instruments and related the story with a wild, rhythmic, pulsating sound - at least musically. Reinterpreting the visual side of the work will be the dancers of the Éva Duda Dance Company, known for its dynamic and daring choreographies.

English

Liszt, Bartók, cimbalom, zongora és pantomim az Európai Hidakon. A leghíresebb magyar rapszódia nem egyszerűen zenekari változatában szólal meg, hanem a Lisztet megihlető városi cigányzene jellegzetes hangszerével kiegészülve. A cimbalomszólót Lisztes Jenő játssza, aki nemcsak meghódította a Carnegie Hall, a Musikverein és a BFZ-vel együtt a BBC Proms közönségét, de dolgozott a legendás Hans Zimmerrel is. Liszt négy változatot megélt, egyre gazdagabb hangszerelésű zongoraversenye a horvát Dejan Lazić szólójával hangzik el. Bartók egyik legkedvesebb műve, A csodálatos mandarin testi-lelki kérdéseket feszegető cselekménye elevenedik meg a Duda Éva Társulat közreműködésével.

Az 1840-es évek végén Liszt visszavonult a zongoravirtuózi pályától, Weimarban telepedett le udvari karmesterként, és zeneszerzői figyelmét az általa addig elhanyagolt szimfonikus műfajok felé fordította. Az A-dúr zongoraverseny 1857-es bemutatóján már csak a karmesteri pódiumra lépett fel, a zongoraszólamot egyik tanítványa játszotta. Bár a mű egytételesnek hangzik, több szakaszra tagolható. Liszt egyetlen bensőséges és lírai alapgondolatra fűzi fel a darabot úgy, hogy minden alkalommal más-más karakterben és tempóban hozza vissza a témát, utoljára a fináléban, rézfúvós fanfárként.
„Egy apacstanyán három apacs kényszerít egy fiatal leányt, hogy csábítson fel férfiakat magához, akiket ők aztán kirabolnak” - kezdi A csodálatos mandarin történetének leírását Bartók Béla. Lengyel Menyhért rémmeséjében az apacsok nem tudják ellátni a két szegény férfi után érkező tehetős kínai baját, aki szerelmével ostromolja a lányt. Fojtogatás, karddöfés és akasztás sem segít. Végül a lány megadja a mandarinnak, amire vágyik, mire az holtan esik össze. Bartók elszakad a klasszikus tonalitástól, és kifejezőeszközként alkalmazza a disszonanciát. Előtérbe helyezi az ütősöket, szokatlan szólamokat ír a fúvósoknak, vad, ritmikus, pulzáló hangzással ábrázolja a történetet - legalábbis zeneileg. A látványt a lendületes és merész koreográfiáiról ismert Duda Éva Társulat táncosai értelmezik újra.

magyar

Участие в выступлениях (Исполнители и постановщики )

Исполнители

Ансамбль