Gabriel Fauré, a 19-20. század fordulóján élt egyik legnagyobb hatású francia zeneszerző két remekműve keretezi hosszabb kényszerpihenő utáni első koncertünket.
Fauré elmélyült, visszafogott, mondhatni szemérmes komponista volt. Gyerekkoráról, világképéről sokat elmond időskori visszaemlékezése: „… az egyetlen dolog, amire igazán világosan emlékszem, az a harmónium volt abban a kis kápolnában….” Zenéje többnyire nélkülözi a drámaiságot. Egyik legjelentősebb opusa, a hangversenyen elhangzó Requiem középpontjában is a megbékélés, a megnyugvás gondolata áll.
Nagyszerűen rímel a két Fauré-alkotásra a közöttük felcsendülő kortárs kórusmű, a Kovács Zoltán által Balassi Bálint szövegére komponált Adj már csendességet. A kompozíció a cappella formája koncertünkön ősbemutatóként hangzik el.