Szergej Rachmaninov neve hallatán a zenehallgatók legtöbbje az orosz zeneszerző zongoraműveinek érzelemgazdagságára és virtuozitására gondol. Ennél azonban sokrétűbb a nagy késő romantikus életműve, hiszen ismerjük zenekari kompozícióit, ám ezek hangulatától-stílusától is eltér az a világ, amelyet egyházi kórusműve, a Vesperás képvisel. A különleges követelményeket támasztó darab máig ritkán szólal meg, ezért kivételes alkalom, hogy a Nemzeti Énekkar előadásában, Benjamin Goodson vezényletével hallhatjuk az egyedülálló alkotást.
A cappella kórusművében Rachmaninov az orosz ortodox éjszakai virrasztásból vett szövegeket zenésített meg. A kompozíción 1915 januárjában és februárjában dolgozott, az ősbemutató Moszkvában zajlott le március 23-án. A zeneszerző mély és erős benső ragaszkodást érzett e kompozíciója iránt: A harangok című oratorikus alkotásával együtt két legkedvesebb munkája között tartotta számon, és az volt a kívánsága, hogy temetésén az ötödik tételt adják elő. Az ortodox liturgia előírásainak megfelelően Rachmaninov a tizenöt tételből tízet hagyományos egyházi énekek dallamaira épített. Az Éjszakai virrasztást úgy tekintik, mint az orosz műzenében húsz éven át az ortodox egyházzene iránt megnyilvánuló érdeklődés csúcsát: e folyamat kezdeményezője Csajkovszkij volt, aki maga is megzenésítette az éjszakai virrasztást. Csajkovszkij és Rachmaninov műve között a zenetörténészek számos rokon vonást fedeztek fel, bár azt is hangsúlyozzák, hogy Rachmaninov műve összetettebb, mint Csajkovszkijé. Az Éjszakai virrasztás átszellemült atmoszférája és a sötét színekben gazdag, telt kórushangzás archaikus tisztasága különleges hitelű kalauz a szláv liturgikus zene világába. A mű szólistái, Müller Beáta és Boros Sándor a Nemzeti Énekkar tagjai, a fiatal karmester, a brit Benjamin Goodson a Holland Rádió Énekkarának karigazgatója.
Tisztelt közönségünk!
A koronavírus-járvány árnyéka után az idei évad végre nyugodtabb és kiszámíthatóbb környezetet biztosított, így a Nemzeti Énekkar nagyszabású hangversenyei sikerrel megvalósulhattak. Figyelve az Önök visszajelzéseire, szeretnénk folytatni azt a törekvésünket, mely a legsokoldalúbb módon mutatja be együttesünket a jövő évadban is.
A négy hangversenyből álló sorozat első koncertjén Liszt legjelentősebb alkotása szólal meg, egy olyan mű, amely túlmutat egy átlagos oratórium keretein. A Krisztus oratórium az egész egyházi évet magába foglaló gigászi alkotás, melyben a szimfonikus zenekar, a szólisták és természetesen a kórus is óriási szerepet kap. Jómagam évtizedek óta készülök a remekmű vezénylésére, így nagy megtiszteltetés, hogy olyan nagyszerű együttesek társaságában léphetek színpadra, mint a Nemzeti Énekkar és a Szent István Filharmonikusok. Az előadás egyébként szinte napra pontosan a magyarországi bemutató 150. évfordulóján hangzik el, annak hajdani helyszínén, a Vigadóban.
Bérletsorozatunk második hangversenye igazi zenei és akusztikai élménynek ígérkezik, hiszen ezen az estén Rachmaninov Vesperás című a cappella ciklusát énekeljük. Mivel a mű előadásához sajátos hangokra (például kontrabasszusokra) van szükség, örömmel használjuk ki együttesünk különleges adottságait.
A koncertet a Holland Rádió Énekkarának tehetséges fiatal karigazgatója, Benjamin Goodson vezényli.
Nagy öröm számunkra, hogy több év tervezés után végre műsorra tűzhetjük Dvořák ritkán hallható cseh nyelvű kantátáját, melynek címe: A kísértetmenyasszony. A mesebeli ballada énekesei mind Csehországból érkező kiváló művészek, s az est karmestere Tomáš Brauner lesz.
A Pászti bérlet utolsó hangversenye magyar zenével zárja zenés utazásunkat. Ezen az estén Kodály Zoltán Székely fonó című daljátékát hallhatják koncertszerű előadásban. A Nemzeti Énekkar partnere ezúttal is a megalakulásának századik évfordulóját ünneplő Nemzeti Filharmonikus Zenekar.
Művésztársaim és a magam nevében is szeretettel várjuk Önöket a 2023/2024-es évad Pászti bérletének hangversenyein!
Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója
