Name: Baroque Concert: Handel, Telemann, Gluck
Start: 2024-11-07T00:00:00.000Z
End: 2024-11-08T00:00:00.000Z
Location: Liszt Academy

Admin

Budapest Festival Orchestra

Dirigent

Jordi Savall

Orchestra

Baroque Concert: Handel, Telemann, Gluck

Boedapest

Hongarije

Liszt Academy

Grand Hall

Public

Private

Concert

Watermuziek

Hamburger Ebbe und Flut

Don Juan, Wq.52

Saurav Kumar

Approved

Jordi Savall újra a Fesztiválzenekar élén! A régizene élő legendája ezúttal elemek és fúriák témái köré épített programját adja elő a BFZ 2011 óta működő, historikus hangszereken játszó barokk zenei együttesének közreműködésével. A műsor a 18. század három egyéniségét és három zenei mérföldkövét mutatja be. Az est első felének főszereplője a víz. Händel művét a Temzén adták elő, Telemann darabja pedig Hamburg gazdagságának forrását, az Elbát magasztalja. A két tíztételes barokk szvitet Gluck balettzenéje követi – a jól ismert történet végén Don Juan megbűnhődik földi bűnei miatt. A természeti erőket felvonultató koncerttel Savall arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a környezeti válság ellenére közös erőfeszítéssel bolygónk még megmenthető.

A Vízizene a zenetörténet egyik legizgalmasabb koncertjéhez kapcsolódik. 1717-ben az uralkodó kegyeibe ki-be járó Händel gesztust kívánt tenni, amikor három szvitet komponált I. György tiszteletére. A darabokat a Temzén adták elő a királyéhoz közeli hajóról. Ha szorosan állt a két vízi jármű, a lágyabb airt vagy a menüetteket játszották, ha távol, az élénkebb tánctételeket. Az előadás óriási sikert aratott. Az első szvit ún. francia nyitánya egy nyújtott ritmusokban gazdag elegáns lassú és egy élénk gyors szakaszból épül fel. Az ezt követő tételek között találni fanfárszerű allegrót, staccatós adagiót, elegáns és robusztus menüettet, mindig más hangszerelésben feltűnő bourrée-t és a művet mollban lezáró andantét.

1723-ban nagyszabású eseménnyel ünnepelték a Hamburgi Admiralitás alapításának századik évfordulóját. Az ágyúlövésekkel és zászlóhadakkal színesített alkalomra a város legfontosabb szerzője, az élete folyamán több száz szvitet komponáló Telemann írt zenét. A kikötőváros tiszteletére a tenger került a mű középpontjába, minden hangulatával és szereplőjével. A víz különböző arcait bemutató nyitány után a tengerészek előtt jól ismert mitológiai alakoké a főszerep. Elsőként Thetisz tengeri nimfa jelenik meg alva (sarabande) és ébren (bourrée), majd a szerelmes Neptunus (loure), a najádok (gavotte), Tritón (harlequinade), valamint a szeleket uraló Aiolosz és Zephürosz elevenedik meg. A szvitet az árapályt és a kocsmában mulató tengerészeket ábrázoló tánctételek zárják.

Mindössze egy évvel a híres Orfeusz és Euridiké előtt Gluck megírta balettpantomimját, a Don Juant. Ahogy az opera műfajával is tette, a balettben is véghez vitte a maga reformját: az előadó technikai kvalitásai helyett a zene és a drámai cselekmény kapcsolatát helyezte mindenek fölé. Kidolgozott karakterek, mély érzelmek, fel nem cserélhető és ki nem hagyható tételek jellemzik történetmesélését. Műve hatással volt Mozart operáira is. A balett zenéjének harmadát kitevő szvitben a nyitány után kibontakozik Don Juan és a kormányzó története, amely a kárhozat zenéjébe torkollik. A pokol tüzét, a fúriák nyughatatlan táncát és a földrengést megelevenítő monumentális tétel után a történet harsona és trombita pianissimo játékával ér véget.

magyar

Jordi Savall is at the helm of the Budapest Festival Orchestra again! This time, the living legend of early music will be conducting a production centered around the themes of natural elements and the furies, performed on historic instruments by the BFO’s baroque music ensemble founded in 2011. The program showcases three musical milestones and three personalities of the 18th century. The protagonist of the first half of the evening is water. The Handel suite was first performed on the Thames, and Telemann’s piece celebrates the source of Hamburg’s economy, the river Elbe. The two ten-movement baroque suites are followed by Gluck’s ballet — at the end of the well-known story, Don Juan pays for his earthly sins. With a concert extolling the forces of nature, Savall aims to remind us that despite the environmental crisis, with collective effort, our planet can still be saved.

Water Music is associated with one of the most exciting concerts in the history of music. In 1717, Handel – who would fall in and out of favor with the ruler – hoped to please the monarch by composing three suites in honor of King George I. The pieces were performed on the Thames, on a boat close to the king’s barge. If the two vessels were close to one another, the orchestra would play the softer Air or one of the minuets; if they were further apart, they played the more lively dance movements. The performance was a resounding success. The so-called French overture of suite No. 1 begins slowly and elegantly, rich in drawn-out rhythms, and concludes with a lively, fast-paced passage. Among the following movements, we find a fanfare-like allegro, a staccato adagio, an elegant and robust minuet, a bourrée that appears with a different orchestration each time, and an andante closing the piece in a minor key.

In 1723, the centenary of the founding of the Hamburg Admiralty was celebrated with a grand event. Resounding with cannon shots and adorned with flags, the music for the occasion was written by Telemann, the city’s foremost composer, who wrote hundreds of suites throughout his life. In homage to the port city, the sea took center stage in the composition, evoking all of its moods and characters. After the overture showcasing the various facets of water, mythological figures familiar to sailors step into the limelight. First, Thetis, the sea nymph, appears asleep then awake (sarabande and bourrée), followed by the lovelorn Neptune (loure), the Naiads (gavotte), Triton (harlequinade), and finally, Aeolus and Zephyrus, the masters of the winds. The suite concludes with dance movements depicting the ebb and flow of the tide and sailors reveling in the tavern.

Barely a year before the famous Orfeo ed Euridice (Orpheus and Eurydice), Gluck composed his ballet pantomime, Don Juan. Similarly to his operas, Gluck reformed ballet as a genre by prioritizing the relationship between music and dramatic plot over the technical qualities of the performers. Elaborate characters, deep emotions, non-interchangeable and indispensable movements characterize his storytelling. The piece made an impact on Mozart’s operas as well. After the overture of the suite that makes up a third of the ballet, the story of Don Juan and the governor unfolds, culminating in the music of damnation. After the monumental movement that brings to life earthquake, hellfire, and the restless dance of the Furies, the story concludes with the trumpet and trombone playing pianissimo.

English

Voorstellingscredits (Cast & Productieteam )

Ensemble