Name: Bartók Tánctriptichon (Bemutató)
Start: 2024-02-01T00:00:00.000Z
End: 2024-02-24T00:00:00.000Z
Location: Hungarian State Opera House

Organization

Danser

Gergő Ármin Balázsi

Prince

Boris Zhurilov

Yourim Lee

Princess

Ellina Pokhodnykh

Diana Kosyreva

Fairy Witch

Maria Yakovleva

András Rónai

Wooden Prince

Motomi Kiyota

Dirigent

Balázs Kocsár

Choreograaf

László Velekei

Répétiteur

Attila Szakács

Kostuum ontwerper

Nóra Rományi

Set designer

István Rózsa

Dramaturg

Alexandra Csepi

Licht ontwerper

Tamás Pillinger

Assistant to the Choreographer

Levente Bajári

Lea Földi

The girl

Jessica Carulla Leon

Iurii Kekalo

Mandarin

Balázs Majoros

Marianna Venekei

Gergely Zöldy

Mónika Szelei

Ágnes Sárközy-Holler

Kristóf Várnagy

Assistant choreographer

Hungarian State Opera

Orchestra

Hungarian State Opera Orchestra

Ballet

Győri Ballet

Bartók Tánctriptichon (Bemutató)

Boedapest

Hongarije

Hungarian State Opera House

Public

The Wooden Prince, op. 13

A csodálatos mandarin, op. 19, Sz. 73

Dance Suite, Sz. 77, BB 86a

Approved

Velekei László / Bartók Béla

A FÁBÓL FARAGOTT KIRÁLYFI
„Operaházunk félszázados múltjában nincs még egy olyan fontos dátum, mint Bartók Béla első táncjátékának, A fából faragott királyfinak bemutató előadása 1917. május 12-én. Ekkor csendült fel először a magyar dalszín-házban olyan muzsika, melyben a magyar szellem, Vörösmarty, Petőfi, Ady nemzetének géniusza, igazi nagyság-ban, teljes eredetiségében nyilatkozhatott meg” – írja a zenetudós Tóth Aladár, az OPERA későbbi igazgatója. Az ősbemutató óta eltelt 105 év alatt számtalan jelentős koreográfus vitte színre a szinte folyamatosan a repertoár részét képező darabot, melyben a meseszerű erdei világ keveredik a férfi és nő valóságosan mély, emberi küzdelmeivel. A mű a 2022/23-as évadban a Győri Balett igazgatója, Velekei László által kelt életre.

Királyfi
Balázsi Gergő Ármin
Zhurilov Boris

Királykisasszony
Lee Yourim
Pokhodnykh Ellina

Tündérboszorkány
Kosyreva Diana
Yakovleva Maria

Fabábu
Rónai András
Kiyota Motomi

Venekei Marianna / Bartók Béla

A CSODÁLATOS MANDARIN (Premier)
A mai világban is felkavarónak találjuk a Lengyel Menyhért erotikával, szexualitással és abúzussal fűtött pantomimjátékából készült A csodálatos mandarint. A kölni ősbemutató idején azonban egyenesen botrányosnak látták, mint az kiderül a mű zeneszerzőjének, Bartók Bélának egy leveléből: „Kölnben a Mandarin után zajos tüntetés volt a szöveg ellen és ellentüntetés mellettem. […] Szóval el lehet mondani, hogy vastaps (és vasfütty) volt. […] Ha legalább a zene idézte volna a skandalumot elő. Pesti újságok azt a hírt közlik, hogy hatóságilag betiltották a darabot… Nincs is nagyszerűbb reklám, mint a betiltás.” Akár felkavaró, akár botrányos, az biztos, hogy nagyhatású műről van szó, amely ennek megfelelően be is járta a világot. Bemutatták Európa, Amerika, Ázsia számos országában, de még a Dél-afrikai Köztársaságban is. A Bartók TáncTriptichon részeként a 2023/24-es évadban Venekei Marianna koreográfiájával kerül színre a balett, aki így vall róla: „Nagy kihívás olyan darabot koreografálni, mint A csodálatos mandarin, melyet az elmúlt száz évben már számtalan koreográfus és rendező színpadra vitt. Ötvözni kell a jelent és a múltat, megtalálni az utat a 21. század nézőihez, közben hűségesnek maradni Bartók Béla zenéjéhez. Nagy lehetőségek rejlenek a műben. Egyrészt kiválóan be lehet mutatni a főszereplőket a tánc sajátosságai révén, másrészt pedig a nagyvárosi miliőt. Izgalmas kaland felfedezni a szereplők belső világát, kibontani
személyiségük egyre mélyebb rétegeit.”

Mandarin
Kekalo Iurii
Majoros Balázs

A lány
Földi Lea
Carulla Leon Jessica

Várnagy Kristóf / Bartók Béla

TÁNCSZVIT (Bemutató)
Éppen 100 éve mutatták be Bartók Béla Táncszvitjét, együtt Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus és Dohnányi Ernő Ünnepi nyitány című művével, amelyekkel Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 50 éves jubileumát ünnepelték. „Előadásra kerülő Tánc-suitem öt részből áll. (…) Mind az öt táncnak eredeti, népies, de nem népi témája van, és szünet helyett az egyes táncok között kis zenekari közjátékot alkalmaztam. (…) az egész műnek az volt a célja, hogy valami ideális elképzelésű parasztzenefélét, azt is mondhatnám: valami költött parasztzenefélét egymás mellé sorakoztatni, mégpedig úgy, hogy a mű egyes tételei bizonyos határozott zenei típusokat mutassanak be. Mintául mindenféle nemzetiség parasztzenéje szolgált: magyar, oláh, szlovák, még arab is; sőt itt-ott ezeknek a fajtáknak kereszteződése is” – írja Bartók a művéről. A magyar operaszínpadról nem hiányozhatnak Bartók színpadi művei, sőt azon alkotásai, amelyek balettzeneként is remekül funkcionálnak, így a Táncszvit sem. A produkció koreográfusa Várnagy Kristóf, aki nem kisebb együttesekkel dolgozott együtt, mint a Svéd Királyi Balett, a FrenÁk Társulat vagy a Cirque du Soleil.

Koreográfus
Várnagy Kristóf

magyar

Voorstellingscredits (Cast & Productieteam )

Cast

Productieteam

Ensemble