Name: The Apotheosis Of Dance
Start: 2019-10-17T00:00:00.000Z
End: 2019-10-17T00:00:00.000Z
Location: Liszt Academy

Admin

Hungarian National Philharmonic

Conductor

Zsolt Hamar

Orchestra

Violinist

Maxim Vengerov

Violin

The Apotheosis Of Dance

Budapest

Hungary

Liszt Academy

The Apotheosis Of Dance: La valse Ravel (+3 More)

Public

Concert

Oratorio / Orchestral

La valse

Concerto for Violin and Orchestra No. 1 in G Minor op.26

Tzigane

Der Rosenkavalier, suite, TrV 227d

Saileshwaran Thirumurthy

Approved

This concert offers waltzes and virtuosity. It starts out with the apotheosis of the waltz form: La Valse, which Maurice Ravel started formulating in his mind in 1906 (originally under the title Wien). Finally, in 1920, after the collapse of the Austro-Hungarian Empire, he completed it, as the dance of death of the formerly convivial Viennese world. The closing piece also features triple time. The opera Der Rosenkavalier is set in the time of the Empress Maria Theresa, but the Bavarian Richard Strauss paired it with an unabashedly anachronistic waltz, a genre that would only come into fashion more than half a century after the period when the story takes place. This is the basis of this concert piece created to music from the opera. Of the virtuoso violin pieces, Tzigane also relates somewhat to the former Dual Empire: this time to the Hungarian half. This is because Ravel was inspired to compose the work by a Hungarian violinist. Jelly Arányi travelled to Paris with Bartók in 1922. The two premièred Bartók’s Sonata for Violin and Piano No. 1 in a Parisian residence. Serving as the page-turner, Ravel was captivated by both the work and the violinist. He was therefore glad to write, at Arányi’s request, a rhapsody in the Hungarian style, whose accompanying piano part he later scored for orchestra as well. Before the interval, the audience will get to heart Maxim Vengerov perform Max Bruch’s 1866 Violin Concerto No. 1 in G minor. Maximum enjoyment is guaranteed.

English

Valcert és virtuozitást kínál ez a hangverseny. Kezdete a keringő apoteózisa, a La Valse, amelynek tervét Maurice Ravel 1906-tól kezdve érlelte magában (még Wien címmel).  Végül 1920-ban alkotta meg, Ausztria–Magyarország összeomlása után, a valaha volt kedélyes bécsi világ haláltáncaként. A záró számban is a 3/4-es ütemé a főszerep.  A rózsalovag című opera története Mária Terézia korában játszódik, a bajor Richard Strauss ehhez a korhoz gátlástalan anakronizmussal társította a jó fél évszázaddal később divatba jött keringőt. Ez az alapja az opera anyagából készült koncertdarabnak. A virtuóz hegedűművek közül a Tzigane-nak ugyancsak van némi köze a hajdani Monarchiához – ezúttal a magyar feléhez.  Szerzőjét, Ravelt ugyanis egy magyar hegedűs ihlette a mű komponálására. Arányi Jelly Bartókkal utazott Párizsba 1922-ben. Egy házi hangversenyen mutatták be Bartók I. hegedű–zongora-szonátáját. Ravel lapozott – és el volt ragadtatva a műtől is, a hegedűstől is. Szívesen írt tehát Arányi Jelly felkérésére magyaros rapszódiát, amelynek zongorakíséretét utóbb zenekarra is meghangszerelte. A szünet előtt pedig Maxim Vengerovval Max Bruch 1866-ban írt g-moll hegedűversenyét hallhatja a közönség. Garantált a maximális élmény.

magyar

Performance credits (Cast & Crew )

Ensemble